Sejtblog

Autológ (saját) őssejtbeültetés

Ezt a témát mindenhol mostohán kezelik, jobban mondva összemossák a donor eredetű őssejtbeültetéssel. Ideje tisztába tenni, a babának sem jó, ha sokáig “koszos” pelusban ücsörög. Az őssejtbeültetéseknek két típusát lehet megkülönböztetni: autológ (saját), illetve allogén (idegen, vagy más néven: donor) eredetű. A donor lehet családtag, vagy egy ténylegesen idegen, ismeretlen személy. Minden allogén beültetés előtt ellenőrizni kell a két fél (tehát az adó, és a kapó, szebben mondva: donor és recipiens) szövettípusát, tudományos megfogalmazásban a HLA rendszerüket. Ez a rendszer felelős azért, hogy a befogadó szervezet tényleg befogadja-e a beültetendő sejteket. A kzsv (köldökzsinórvér) őssejtek egyik nagy előnye az, hogy a befogadó szervezet jóval toleránsabb a HLA különbségekre nézve. Nem is vizsgálják olyan behatóan, mint mondjuk csontvelő esetében, általában 6 egyezőséget keresnek, és már 4/6 egyezőség esetében elvégezhető a beavatkozás. A gond “mindössze” annyi, hogy még ilyen azonosságot is nehéz találni vadidegenek között, ezért gyakran a nemzetközi regiszterekben történő keresgélés eltarthat néhány hónapot, hiszen 1:30.000 a valószínűsége, hogy magas egyezőséget találjanak.

Ezért is vált a kzsv a 80-as évek vége óta napjaink egyik legszélesebb körben használt őssejtforrásává. Könnyű kinyerni, toleránsabb a befogadó szervezet, elenyésző a fertőzésveszély, és tele van értékes őssejtekkel. Az egyik tévhit ezzel kapcsolatban az, hogy saját célra (autológ) kevésbé használatos, legalábbis ez terjedt el, és levételének ellenzői, köztük sok alul tájékozott szakember is ezt állítja. Nos, ezért örülök kifejezetten a  most megjelent Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemlének (digitális formában: www.otszonline.hu), ahol két hazai szakember tollából, pontosabban komputeréből a következő mondatok bírtak kiesni: “A beavatkozások kétharmada saját őssejtek visszaadásával járó, ún. autológ, egyharmada pedig más személyből származó őssejtekkel végzett, allogén átültetés volt. Csak miheztartás véget: az EBMT (Európai Vérképző Őssejt Transzplantációs Bizottság) 47 ország 469 központjában végzett mintegy 25.000 őssejtbeültetéséről beszélünk. A cikkben amúgy külön bekezdést kapott az autológ őssejtbeültetés, bár szerényen a kzsv-t, mint forrást itt nem nevezik meg. Viszont azt mondják, hogy: “Elsősorban egyes szolíd tumorok és lymphomák kezelésében alkalmazott eljárás” és ide sorolják a Hodgkin és non-Hodgkin lymphomát, a neuroblastomát, és a Ewing-sarcomát.

Ezekhez még annyit tennék hozzá, hogy a New England Journal of Medicine című szaklapban, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint egy csaknem 400 páciensre kiterjedő klinika vizsgálat azt mutatta, hogy a legmagasabb kockázati csoportba tartozó limfómás betegek körében a korai autológ őssejt-transzplantáció mellett a két éven túli túlélés aránya 82 százalék volt. A korai autológ őssejt-transzplantáció a progressziómentes túlélés esélyét a közepesen súlyos, továbbá a magas kockázatú, diffúz nagy B-sejtes limfómás betegek körében is javította, ám a javulás leginkább a legmagasabb kockázati csoportban volt szignifikáns. A korai autológ őssejt-transzplantációhoz jelentős mennyiségű, egészséges őssejtre van szükség, amelynek csontvelőből történő begyűjtéséhez hónapokat kell várni. Amennyiben azonban a beteg köldökzsinórvér eredetű őssejtjeit korábban eltárolta, nincs szükség a több hónapos késlekedésre, a kezelés azonnal megkezdhető.

Boldog diákéveim legkedvesebb tanára, aki latint oktatott, ilyenkor annyit mondott: “Sapienti sat.” Bölcsnek elég.

Címkék:

Üdvözlünk a Egészségblogon! Belépés Regisztráció Tovább a Házipatikára!